Sokaknak téves előítéletei vannak a képregényekkel kapcsolatban, én pedig ezeket szeretném az alábbi cikkel eloszlatni. A köztudatban egy majdhogynem kihalt műfajként él Magyarországon, és a legtöbben fanatikus gyűjtők tárgyaiként tekintenek rájuk, amikért egyesek milliókat is képesek kiadni. De a képregények világa korántsem ilyen egyoldalú.
Kezdjük egy kis történelemmel. Habár a képregények keletkezése az 1800-as évek Japánjába tehető vissza, igazi népszerűséget az 1930-as években nyertek el Amerikában. A képregények eredetileg vicceket tartalmazó rajzos történetek voltak, de később a stílust felhasználva különböző műfajú sztorikat és izgalmas kalandokat ábrázoltak a ma már közismert szövegbuborékokkal és illusztrációs elemekkel. A legnépszerűbbek a szuperhősös vagy sci-fi történetek, amik ikonikus karakterekkel ajándékozták meg az olvasókat.
A képregény-kultúra ma is él és virágzik. Csak sajnos nem Magyarországon. Amerikában, Belgiumban, Franciaországban, vagy akár Németországban ugyanolyan rajongótáboruk van, mint egy sorozatnak vagy könyvnek. A képregények nem csak régen voltak olvasható történetek: ma is vannak új sztorik, folyamatosan dolgoznak újabb és újabb köteteken, albumokon. A legismertebb kiadók a Marvel Comics (Pókember, Amerika Kapitány, Vasember), a DC Comics (Superman, Batman, Wonder Woman), egyébként ez a két kiadó uralta 2016-ban az amerikai képregényipar 70%-át, vagy az Image Comics (The Walking Dead). Izgalmas történeteikkel, illusztrációikkal sokszínű szórakoztatást nyújtanak olvasóiknak. Sok mai sorozat vagy mozifilm története ered képregények lapjairól, de ugyanilyen népszerű egy filmet vagy sorozatot ilyen formában újraírni, vagy új kalandokat adni a szereplőknek (például a Star Wars vagy Star Trek sorozatok).
Magyarországon viszont még sincs nagy keresete ennek a művészeti ágnak, ennek oka lehet, hogy nagy részük csak angol nyelven elérhető, és az is kevés helyen. Az egyetlen magyar képregénybolt a budapesti Trillian Képregénybolt, magyar nyelvű regények itt sem találhatóak (kivéve korlátolt számban, egy-két sorozat). A másik oka, hogy viszonylag drágák, ugyanis egy szám megjelentetése rengeteg munkával, és az író és a rajzoló közötti szoros csapatmunkával jár. Ezek miatt az elterjedésük hazánkban viszonylag kicsi, pedig igazán megérné beleásni magunkat ebbe a különleges világba.
(Fodor Fanni 11.B)
